Gyakori kérdések

Mivel foglalkozik a pszichológia?

A pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή [pszükhé] „lélek” és λογία [logía] „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi gondolkodással, érzelmekkel, lelki élettel, lelki jelenségekkel  és viselkedéssel foglalkozó tudomány. Feladata, hogy feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre; vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csapatban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait; kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait. A pszichológiát napjainkban is sokan azonosítják a gyógyító szakmában foglalkoztatott pszichológusok tevékenységével. A pszichológia viszont nem kizárólagosan az emberek lelki jólétével foglalkozó gyógyító tudomány, hanem az emberekre jellemző mindennemű folyamatok megértésére törekvő tudomány is. A terápiás szakma (mentálhigiénés és egészség- és klinikai pszichológia, pszichoterápia) csak egyetlen része annak, ahol a szakképzett pszichológus elhelyezkedhet. A pszichológia aktív kutatói szerepet vállal olyan kevésbé közismert területeken is, mint például a humanoid észlelés (látás, hallás, tapintás stb.) tanulmányozása, a tanulás és emlékezet törvényszerűségeinek feltárása, a nyelvelsajátítás folyamatának leírása, a matematikai gondolkodás megértése, szociálpszichológiai kutatások, stb.

 

Kihez forduljak segítségért? - Klinikai szakpszichológus, Pszichológus, Pszichiáter, Pszichoterapeuta, Life Coach? Mi a különbség?

 A pszichológus olyan személy, aki egyetemen pszichológia szakos diplomát szerzett, és a gyakorlatban, az oktatásban, a kutatásban e tudomány elveit és módszereit hivatásszerűen alkalmazza. A pszichiáterrel ellentétben nem orvos. A pszichológust sokan azonosítják azzal az emberrel, aki tanácsadással, illetve a mentális zavarok gyógyításával foglalkozik. A pszichológusok azonban (az alapképzésükbe foglalt széles körű általános lélektani, fejlődéslélektani, szociál- és személyiségpszichológiai ismereteket felhasználva) olyan kevésbé közismert feladatokat is ellátnak, mint például a humanoid észlelés kutatása; iskolai, szervezeti konfliktusok megoldása; szervezetfejlesztés; fejlődésben elmaradott gyerekek képességdiagnosztikája és fejlődésük segítése stb.

Fontos tudni, hogy a pszichológus, önmagában nem végez, vagy végezhet gyógyító tevékenységet, klinikai szakpszichológusi és pszichoterápiás továbbképzést követően szerzi meg a gyógyításhoz szükséges képesítést.

A klinikai szakpszichológus olyan pszichológus, aki az MA/MSc (master) szintű diploma megszerzése után klinikai szakpszichológusi képzést teljesített. Többnyire pszichés betegségben szenvedő egyének diagnosztikájával, betegvezetéssel, gyógyító munkával foglalkoznak.

Fontos tudni, hogy a klinikai szakpszichológus nem azonos a pszichiáterrel. A pszichiáter valamely egyetem általános orvostudományi karán végzett olyan szakember, aki a hatéves alapképzés elvégzése után pszichiátriára szakosodott. A klinikai pszichológus 5 éves pszichológia szakot végez, majd utána ugyanúgy az általános orvostudományi karon végez 4 éves posztgraudális képzést pszichodiagnosztika, tünettan, pszichoterápia, pszichopatológia, stb. témakörében. A pszichiáterek a hatéves alapképzés során megkapják az emberi szervezet felépítésére és működésére vonatkozó, minden orvostól egyformán elvárható alaptudást, addig a pszichológusok csak bevezető kurzusokat kapnak anatómiából és élettanból, viszont a testi működések orvosi szintű tanulmányozása helyett a lélektani folyamatokat, pszichológiai elméleteket ismerik meg elmélyültebben.

A magyarországi gyakorlat szerint (szemben más országokkal) a klinikai szakpszichológus a gyógyszerek felírásának jogával nem rendelkezik. Doktori címet Magyarországon egyelőre nem kap, bár vannak ilyen irányú törekvések, hiszen négyéves posztgraduális képzésben vesz részt az ötéves alapképzésen túl. Angolszász országokban három vagy annál több éves posztgraduális képzésért – legyen az kutatói (PhD program) vagy gyakorlat orientált szakképzés – doktori cím jár.

Pszichoterapeuta lehet klinikai szakpszichológus vagy bármely szakorvos, aki megszerzi a pszichoterapeuta szakvizsgáját. A pszichiáterek és pszichológusok pszichiátriákon és egyéni, az állami intézményrendszertől független rendelésben egyaránt dolgozhatnak. Az állami intézményrendszeren kívül folytatott gyógyító munka feltétele a pszichoterápiás vagy a klinikai szakpszichológusi képzettség megszerzése. Ezek hiányában a pszichológus pszichológiai tanácsadást folytathat csak, ami nem a tartósabb, mélyebb személyiségváltozást célozza, hanem az aktuális probléma megoldásában segíti a pácienst. Pszichoterápiás képzésre orvosok közül az jelentkezhet, akinek szakorvosi diplomája van, pszichológusok közül pedig az, aki klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkezik.

Pszichológus vagy Coach?

Amikor valamilyen lelki, életvezetési problémával szembesül valaki, akkor gyakran felmerül a kérdés: „Hova forduljak segítségért?”. A segítő szakmák sokfélesége, a bőség zavara, nem könnyíti meg a segítségre vágyó dolgát. Én magam is azt látom az ügyfeleimen, hogy már többféle módszeren túl vannak, mire velem találkoznak. De miben is különbözik egymástól ez a két irány?

A coaching egy konkrét, körülhatárolható problémára, feladatra keresi a megoldást. Inkább probléma, mint érzelmi fókuszú, cél-, megoldás- és jövőorientált. A „miért?” kérdés helyett a „hogyan?”-ra fókuszál. A coachingban az ügyfél saját maga szakértőjeként van jelen és abban segít, hogy a kliens meg tudja találni és ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket. Coach-hoz szoktak fordulni pl. az alábbi esetekben: karrierben történő megakadás, továbblépés, időbeosztás, szervezés, magabiztosság a tárgyalásokban, stressz csökkentés, munka és magánélet egyensúlyban tartása, stb. Óvatosan kell bánni azonban az elakadásokkal is, tévedés azt hinni, hogy ezek a problémák elszigetelhetőek a személyiségünktől, vagy a hátterünktől, komplexusainktól, múltunktól, vagy élethelyzetünk más aspektusaitól. Az emberi problémák csak komplexen, rendszerszintű perspektívában értelmezhetőek. A pszichológiai munka során a múlttal, családi, viselkedésbeli mintákkal is foglalkozunk, a „miért?” kérdésre is keressük a választ. A pszichológus szakemberként, szakértőként segíti az ügyfelét a belső, pszichés munkája során, biztonságos, védett, megtartó teret biztosítva számára.

Az életvezetési problémákkal a coach és pszichológus tanácsadás is tud foglalkozni, ugyanakkor nagyon keskeny a határmezsgye a két terület között. Egy life (életvezetési) coachingnak induló problémával előfordulhat, hogy csak a pszichológia eszköztárával tudunk dolgozni. Éppen ezért, ha életvezetési problémával keresne fel szakembert, coach-ot akkor érdemes olyat keresni, aki pszichológusi háttérrel is rendelkezik. Ne feledjük sokan rendelkezhetnek „ösztönösen” jó készségekkel a segítés terén, de nem mindegy, hogy valaki 1-2 évet tanul, vagy több évtizedes tudással és gyakorlattal bír a lelki működés terén. Hiába szeretnénk jószándékkal segíteni, ha nem tudjuk, vagy nem ismerjük fel, hogy az ártalmatlannak és átmenetinek tűnő elakadások mögött milyen mélyebb problémák, komplexusok, vagy pl. személyiségzavar áll.

A pszichológiai munka és a tanácsadás? Tanácsadás-e egyáltalán a pszichológiai munka?

Félreértés az, hogy a pszichológiai munka tanácsadás lenne. A „jó” pszichológus – a tanácsadó szakpszichológus esetében is igaz, hogy – inkább nem osztogat tanácsokat, maximum iránymutatást ad és alternatívákat javasol. A folyamat nem a „nagy tudású megmondó szakember” tanácsain, tanácsadásán alapul, mivel ez nem működik! A kliens saját belátásán, döntésein, átélésein, érzelmi, gondolkodásbeli, akár személyiségváltozásán, „aha-élményein”, érzelmi áttételi folyamatokon keresztül zajlik. Nem tanácsok megfogadása, vagy többnyire inkább meg nem fogadása által. A tanácsadó szakpszichológusok által végzett pszichológiai tanácsadás is inkább pszichológiai konzultáció, egy olyan területe a pszichológiai segítségnyújtásnak, amely során a pszichológus a klienssel közösen gondolkozva dolgozik a problémák megoldásán. Személyközpontú módszerek alkalmazásával haladnak azon az úton, ahol a kliens saját, belső erőforrásait, meglévő megoldásmódjait, megküzdési stratégiáit használják fel a kívánt változás eléréséhez. A pszichológiai tanácsadás tehát a szó szoros értelmében nem tanácsadás és nem is pszichoterápia, hanem egy problémamegoldó folyamat, mely segítséget nyújt a krízisbe jutott embernek, segít a belső, vagy környezettel való oldásában. Ha a konzultáció során az együttműködő felek olyan problémába ütköznek, amely más jellegű beavatkozást, adott esetben pszichoterápiát, vagy pszichiátriai ellátást igényel akkor – remélhetőleg – ezen szakemberek tovább irányítják a klienst egy olyan szakemberhez (például klinikai szakpszichológushoz), aki az adott problémára specializálódott, így hatékonyabban, professzionálisabban tud segíteni.

Mikor érdemes klinikai pszichológushoz fordulni?

Az emberek számtalan okból és nagyon sokrétű problémával kereshetik fel a pszichológust. Szorongás, depresszió, fóbiák, pszichoszomatikus tünetképződés, önbizalomhiány, karrierváltás, stb. Sok pszichológusnál tapasztalható, hogy a problémák, tünetek, vagy szindrómák körét sorolják fel. A pszichoterápia hatóköre azonban rendkívül széles, hiszen a kezelés tárgyát képezheti szinte bármi, ami az egyénnek problémát jelent, boldogulásában akadályozza. A pszichés problémák megjelenési formái, a szimptómák (tünetek), a szindrómák is rendkívüli változatosságot mutatnak, a problémák gyökere azonban jobban behatárolható folyamatokon alapszanak, mellyel egy képzett szakember tisztában van.

Nézzünk pár példát milyen problémákkal fordulhatnak klinikai pszichológushoz a teljesség igénye nélkül:

  • Életvezetési problémák, elakadások,
  • Élethelyzeti változások, elakadások, krízisek
  • Önértékelési zavarok, önbizalomhiány, önismereti kérdések, tudatosság növelése
  • Párkapcsolati nehézségek, párkapcsolati krízisek
  • Kapcsolati konfliktusok, családi krízisek
  • Szorongás, szorongásos panaszok, kényszerbetegég, pánik, fóbia, szociális fóbia, stb.
  • Pszichológiai konzultáció
  • Valamilyen szokás megváltoztatására való igény, függőség: alkohol, játék, vásárlás, internet, stb.
  • Stresszel kapcsolatos megbetegedések, krónikus stressz, Stressz-menedzsment
  • Traumafeldolgozás és poszttraumás állapotok, poszttraumás stressz (PTSD)
  • Depresszió, hangulati, érzelmi problémák, lehangoltság, felhangoltság. tartós kedvetlenség, apátia, motivációhiány
  • Pszichoszomatikus megbetegedések, testi tünetekkel, fájdalmakkal küszködés kimutatható szervi ok nélkül, szomatizációs zavar, szomatoform zavarok
  • Betegséggel, krónikus egészségügyi állapottal kapcsolatos megküzdési nehézségek
  • Személyiségzavarok, borderline, nárcisztikus, stb.
  • Pszichodiagnosztika, tünetek, képesség (IQ, EQ, kreativitás), személyiségfelmérés tesztekkel
  • Krízisintervenció – sürgősségi beavatkozás, pl. öngyilkossági szándék felismerése, szuicidum elkerülése
  • Pszichoedukáció – megismerkedni a tüneteinkkel, betegségeinkkel
  • Életmódváltás, életmódváltással kapcsolatos nehézségek
  • Munkahelyi konfliktusok
  • Karrierben való megrekedés, karrierváltásra készülés, változással kapcsolatos stressz
  • Gyermeknevelési nehézségek
  • Döntési bizonytalanságok, döntési krízisek
  • Idővel/energiával való gazdálkodás nehézségei
  • Koncentrációs problémák
  • Fáradtság, kimerültség, hangulati ingadozások
  • Gyászfolyamat, leválás és megküzdés
  • Krónikus betegek segítése
  • Szexuális problémák
  • Evészavarok
 

A probléma megoldásában mindig nagy segítség, ha egy olyan emberrel beszéljük meg a gondjainkat, aki az adott kérdésben nem érintett, érzelmileg nem involvált és aki semleges, A kliens számára a pszichológusi segítség során új megvilágításba kerülnek a dolgok és a problémák, amik lehetővé teszik a hatékony megoldást. A pszichológus egy baráttal, vagy családtaggal ellentétben független álláspontot képvisel, titoktartás kötelezi, külső nézőpontból látja a helyzetet, mint az, aki benne van, így semlegesebben és objektívebben képes egy kialakult helyzetet vizsgálni, és szakmai tudását felhasználva segíteni. Nagyon fontos, hogy

Számíthatok-e diszkrécióra és titoktartásra?

A pszichológusoknak az orvosokhoz hasonlóan titoktartási kötelezettségük van. A segítő beszélgetések során elhangzó, vagy felszínre kerülő információkat a pszichológus a kliens személyiségi jogainak megfelelően külső, harmadik személynek nem adhatja ki.

Mennyibe kerülnek a különböző pszichológiai szolgáltatások?

  • Egyéni terápia (50 perc): 12.000 Ft
  • Online terápia (50 perc): 12.000 Ft
  • Párkapcsolati konzultáció (90 perc): 16.000 Ft
  • Egyéni alkotó művészetterápiás foglalkozás: (50 perc): 12.000 Ft, 90 perc – 15.000 Ft, 120 perc – 20.000 Ft
  • Írásos klinikai szakpszichológiai vélemény: 25.000 Ft
  • A klinikai szakpszichológiai vélemény feltétele 3-5 alkalom egyéni konzultáció, vagy terápiás ülés, mely szükséges a szakvélemény elkészítéséhez (a vélemény nem minősül igazságügyi szakértői véleménynek)
  • Képesség, IQ és személyiségfelmérés (interjú, tesztek), rajzelemzés, pszichodiagnosztika, az ár vizsgálatfüggő, megbeszélés alapján.

Keressen bizalommal!

10 + 9 =

Telefon

+36-70/252-3667

E-mail

stromajeratiREMOVE@gmail.com

Helyszínek

  • Vác Egészség- és Életmódközpont (TESZ Ház)
  • Dunakeszi Magánorvosi Centrum
  • Kismaros IKTSZ Ház – jelenleg a járványügyi helyzet miatt zárva

Jelenleg a koronavírus járvány miatt ONLINE is elérhető a szolgáltatás.

 

A szolgáltatások előzetes időpont és helyszín egyeztetés után vehetők igénybe. Bejelentkezni telefonon vagy e-mailben lehetséges. Köszönöm, hogy elolvasta!